home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
''Úristen sorsunkon segíts, csángó magyart el ne veszítsd!”
2011.11.23.
LXVI. évf. 47. szám
''Úristen sorsunkon segíts, csángó magyart el ne veszítsd!”

Pusztina a moldvai falvak között élen jár a csángómagyar identitás megtartásában és megőrzésében. 2500 lakosa mind katolikus és többnyire beszéli is a magyar nyelvet. Az anyanyelv iskolán kívüli tanítása 2000-ben kezdődött, két évvel később pedig beindult a helyi oktatási intézményben is. A Magyar H...

Pusztina a moldvai falvak között élen jár a csángómagyar identitás megtartásában és megőrzésében. 2500 lakosa mind katolikus és többnyire beszéli is a magyar nyelvet. Az anyanyelv iskolán kívüli tanítása 2000-ben kezdődött, két évvel később pedig beindult a helyi oktatási intézményben is. A Magyar Házat, amely számos rendezvény helyszíne, 2006-ban adták át rendeltetésének.

Szent István oltalmában

A település egyik látványossága a templom, melyet nem kereszteltek át, ma is Szent István nevét viseli, valamint a Csoma Gergely által faragott, 2004-ben felállított Szent István-mellszobor. A nuntán, vagyis a helyi esküvőn a női népviselet minden pompája megszemlélhető, akár a menyasszonyokon is, de a fényképek tanúsága szerint a vőlegények már a klasszikus öltönyt részesítik előnyben. Pusztinán működik a faluturizmus, a közösségi házban például öt kiadó szoba van saját fürdőszobával, de több család is vállal vendégeket. A pihenni vágyók részt vehetnek a falu mindennapi életében, betekintést nyerhetnek a régi mesterségek világába, a hagyományőrző csoport révén pedig ízelítőt kaphatnak a moldvai táncból és zenéből.
A Magyar Házban Nyisztor Ilona óvónő, programszervező fogad minket, akit népdalénekesként a csángó zenei kultúra leghitelesebb követőjeként tartanak számon. A népdalok többségét édesanyjától, a magyar folklór egyik legnagyobb tudású adatközlőjétől tanulta és gyűjtötte.
- Az iskolán kívüli magyar oktatásra járó gyermekeknek tanítok éneket, táncot, mindent, ami a hagyományokhoz tartozik. Örvendezem, hogy van magyar anyanyelvű oktatás, mert visszaadhatjuk a gyerekeknek a szép énekeinket, táncainkat. Jó, hogy megépült a Magyar Ház, mert van hol összegyűlni, gyakorolni, fellépésekre készülni, de sok programot is szervezünk, mint a Kézműves Napok, a zenetábor, a nyári óvoda, a szüreti bál... Nagy eredményünk, hogy van hat-hét gyermek, akik szépen kobzálnak, de hedegűn is játszanak már ketten-hárman.
A mi falunk az egyetlen Moldvában, ahol Szent István maradt a templom neve és a falu védőszentje. Itt a papoknak nem sikerült rábeszélniük a népet, hogy cseréljék át más szentre. Azt mondták, így örökölték, maradjon így. Az oltárképen is első királyunk látható, amint a Boldogságos Szűzanyának ajánlja fel a Szent Koronát.
Én most már inkább a gyermekeket készítem fel és viszem őket a különböző fellépésekre. Annak örvendek a legjobban, hogy vannak győzteseim is. A gyermekek nem CD-ről, hanem az itteni hagyományőrzőktől tanulhatnak népdalokat, szentes énekeket, imákat, meséket.

''Örökké kerekedik valami tennivaló”

Közben megérkezik a tanár bácsi, Bilibók Jenő, aki már kétszer visszajött a szülőfalujába.
- Csíkszeredán jártam középiskolába, ott tanultam meg magyarul írni és olvasni. Debrecenben történelemtanári szakon diplomáztam, tíz év távollét után, 2000-ben tértem vissza. Ekkor kezdtük el tanítani Hegyeli Attilával a magyarórákat, ő Klézsén, én Pusztinán. Közben ismét elmentem, 2004 és 2009 között Piliscsabán szereztem még egy diplomát, ezúttal pszichológiából. És most ismét itthon vagyok. Sohasem gondoltam arra, hogy végleg Magyarországon maradjak. Ha fontos volna, hogy milyen színvonalon tudok élni, és mekkora karriert futhatok be, akkor az anyaországban telepedtem volna le, de úgy éreztem, tartozom az ittenieknek.
Az iskolában kilencven gyermek van, ötvenen beiratkoztak a heti háromszori magyarórára. Ezt a szülőnek külön kell kérnie és aláírnia. Érdekes munka ez, a tanár önmagát adhatja, és hasznosnak érezheti magát. A diákok a Magyar Házba is járnak, de itt a felnőtteknek is szervezünk programokat. Az emberek sok kérdésben fordulnak hozzánk, mi pedig segítünk, amiben csak tudunk.
Jenő azt is elmesélte, hogy a gyermekek az internet segítségével nemcsak a keresztszülőkkel tartják a kapcsolatot, hanem a külföldön dolgozó szüleikkel is. Ebből a faluból a vendégmunkások többsége Olaszországban van, de Spanyolországban, Franciaországban, Angliában, Görögországban, Törökországban is szerencsét próbálnak.
Mielőtt a templomhoz indulnánk, Katalin, az egyik hagyományőrző asszony elfúj nekünk egy éneket és elmond egy mesét Jézusról és Szent Péterről. A templomban beszélgetünk egy kicsit a festményeket felújító mesterrel, majd áhítattal hallgatjuk Ilonát, aki egy különleges ajándékkal kedveskedik nekünk: az oltár előtt énekli el az Ó, Szent István, dicsértessél! című gyönyörű középkori himnuszt.
Aztán betérünk az édesanyjához, László Erzsébethez, akiről a lánya azt mondja, most ugyan egy kicsit betegecske, de azért örül a vendégeknek. Erzsi néni igazi, hagyományosan berendezett csángó házban lakik, nem győzünk csodálkozni a berendezésen, a szőtteseken. Jöjjön bé, kend is egy pillanatra, mondjon el egy imát vagy éneket, mit kend szeretne - invitálja Ilona az édesanyját a tiszta házba, de a néni szabadkozik: nem megyek, mert mocskos vagyok. Végül mégis letelepszik, imát is és éneket is kapunk tőle. Arra a kérdésre, hogy el bírja-e még látni a ház körüli teendőket, mosolyogva válaszol: - Nemcsak a ház körül, a kertben is dolgozom, hiszen örökké kerekedik valami tennivaló.

A Magyar Házra várva

Magyarfaluban épül a közösségi ház

Magyarfalu a legkeletibb csángó település, mintegy 1500 lakosa van, kevés kivétellel mind katolikus. Az egyik legjobb nyelvállapotú falu. Először intézményen kívül szervezték meg a magyar nyelv oktatását, majd 2003-tól helyet kapott az iskolában is. Mivel a gyerekek szép számban iratkoztak be az anyanyelvórára, illetve a délutáni foglalkozásokra, a tanítás több helyszínen folyik. Az épülő Magyar Ház melletti kis fehér házban, amely lakásként és tanteremként egyaránt szolgál, Gál Veronika fogadott minket. Miközben a történetét hallgattuk, tekintetemet időnként a homlokzatra szegeztem, melyet egy csodálatos Petrás Mária-kerámia díszített. (A művésznő szintén Csángóföldről, Diószénből származik.)
- Negyedik éve dolgozom itt, de mivel a közelből, Gyergyóalfaluból jöttem, gyakran hazajárok. A tanult szakmám textilmérnök, de megszűnt a cég, ahol alkalmazásban voltam. Az óvodáskortól a 14 évesig terjedő korosztályban 190 gyermek van, az osztályok általában 17-19 fősek. Otthon az archaikus magyart beszélik, mégis az ábécével kell kezdeni, mert az iskolában csak román betűt tanulnak. Tanítani kell őket a kommunikációra, mert egymás között azonnal románra váltanak. Hála Istennek, most már többen mennek középiskolába is, Bákóba vagy Csíkba, de korábban ez nem volt jellemző. A fiúk 16 évesen dolgozni kezdenek, a lányok várják a kérőt. Sajnos, a munkaképes fiatalemberek nincsenek itthon, külföldön dolgoznak. Az asszonyok és az idősebbek művelik a szőlőt, a kukoricaföldeket. Ez a falu egyébként nagyon gyorsan fejlődik, építkeznek, felújítják a házakat. Amikor nemrégiben elolvastam a négy évvel ezelőtt írt naplómat, magam sem akartam elhinni, hogy közben ennyi minden megváltozott. Közigazgatásilag Gajcsána településhez tartozunk, ez a hely kisebb, de román, és ott van az orvos, a rendőrség, a polgármesteri hivatal.
A gyerekeknek a saját visszagyűjtött énekeiket, táncaikat tanítjuk, ezekkel veszünk részt a vetélkedőkön. A diákjaink fellépnek, fesztiválokra járnak, táncházakat tartunk. Sajnos, zenekarunk már nincs, a moldvai zenét Magyarországról kell visszahozni. Talán ezek a gyerekek továbbviszik és átadják, mert ez már az utolsó lehetőség.
A közösségi házat a nyáron kezdték el építeni, nagy szükségünk lenne rá. Van ugyan kultúrházunk, de mivel az egyház terültén áll, minden rendezvényhez a román paptól kell kérni a kulcsot. Ideadja, de közben dünnyög magában, és mindenbe beleköt. A falubeliek vendégszeretők, hozzánk szervezetten jönnek a turistacsoportok, megfelelő szállás, ellátás van, talán a programokkal kellene egy kicsit többet foglalkozni. A nyári Magyarfalusi Napokat is kintről, Magyarországról szervezik.
Másik beszélgetőtársunk, Pogár Gabriella szintén egy visszatérő:
- Hatodikos voltam, amikor megtudtam, a faluban van magyaróra, és elhatároztam, én is beiratkozom. Elmentem, megtetszett. Mivel a bátyáim Csíkszeredában jártak iskolába, én is a továbbtanulás mellett döntöttem. Egy év alatt próbáltam meg behozni mindazt, amit a székely gyermek nyolc év alatt tanul meg. Kilencedikben kerültem Csíkszeredába, a líceumba. Az első év borzasztó volt, sokat kellett tanulnom, de belejöttem. Kezdetben lemaradtam az írással, mindig pótolnom kellett a füzetet, de az is elmúlt. Aztán Székelyudvarhelyen fejeztem be a tanítóképzőt, én is haza akartam jönni, de a Csángószövetség is ajánlotta, hogy jöjjek vissza. A szüleim itt élnek, öt bátyám van, de ők nincsenek itthon. Hogy jól döntöttem-e, amikor visszajöttem? Igen. Ez volt a vágyam, hogy a szülőfalumban tanítsak. Nagyon szeretem a gyerekeket, a szülők is ismernek engem, hiszen közülük való vagyok.
Riportsorozatunk végére kívánkozik, hogy Magyarfaluban az építkezési munkálatok folytatásához továbbra is számítanak minden jóakaró segítségére és támogatására. Ezzel egyidejűleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége folyamatosan várja az új keresztszülők jelentkezését. Akár a Vajdaságból is. Ezekről a programokról a szervezet honlapján, www.csango.ro, tájékozódhatnak az érdeklődők.
TÓTH Lívia (Az írás címe a Csángó himnusz utolsó sora)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..