Az újvidéki vasútállomás előtetője 2024. november 1-jén szakadt le, tizenhat ember halálát okozva. A tüntetések szinte azonnal elkezdődtek, de akkor még senki nem számított arra, hogy egy év múlva is tartani fognak, hiszen az utóbbi évek tiltakozásainál a kezdeti felháborodás vagy lelkesedés gyorsan alábbhagyott. Most azonban nem így történt, és az egyetemi hallgatók által kezdeményezett tüntetések a mai napig tartanak. Volt csendes és hangos tiltakozás, lezárták a hidakat, az autópályát, és nemegyszer az is előfordult, hogy a tiltakozás ellenállásba ütközött, és ellentüntetők vagy a demonstrálókkal egyet nem értők rátámadtak a békés menetre. Az egyik ilyen alkalom erőszakos cselekményekhez vezetett, és egy egyetemista lány megsérült. Ezután Miloš Vučević miniszterelnök, illetve Újvidék polgármestere, Milan Đurić beadta a lemondását. Miloš Vučević akkor azt mondta, miniszterelnökként a lemondással kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Azt nem mondta, hogy felelősnek érzi magát az újvidéki vasútállomáson történt balesetért. Ahogyan korábban Goran Vesić építésügyi miniszter sem vállalt felelősséget a tetteiért, lemondásakor külön kiemelte, hogy nem érzi magát felelősnek az esetért. És nem érzi magát felelősnek Tomislav Momirović sem, aki szintén az építésügyi tárcát vezette a felújítási folyamat során. Az újvidéki felsőügyészség erről másként gondolkodik, így mindkettejük ellen vádat emelt. Ahogy további tucatnyi ember ellen is, aki részt vett a vasútállomás felújításában. A vádiratban közbiztonság súlyos veszélyeztetésével, veszély okozásával, valamint nem megfelelő építkezési és kivitelezési munkával vádolják őket.

A tiltakozások pedig folynak, mert ugyan megkezdődött valamilyen szintű felelősségre vonás, a hallgatók követelései a véleményük szerint nem teljesültek, nem hozták ugyanis nyilvánosságra a felújítási munkálatok teljes dokumentációját. A követelések egyébként májusban előre hozott választás kiírásával is bővültek, ez sem történt meg, Aleksandar Vučić köztársasági elnök bejelentése szerint körülbelül egy év múlva várható voksolás Szerbiában.

Miután Miloš Vučević lemondott, nem írtak ki új választást, csak átalakították a kormányt. Az államfő Đuro Macut endokrinológust kérte fel kormányalakításra. A politikai életben addig ismeretlen orvos szakértői kormány felállítását kezdeményezte, és a korábbi miniszterek egy részét az érintett területek szakembereire cserélte. 

Fotó: Kovács Ákos

Nehézségek, akadályok, visszaélések

A parlament azonban nem olyan nyugodt körülmények között szavazta meg az új kormányt, mint amilyenek között Önök most ezt olvassák. Az ellenzék a tavaszi ülésszak első ülését füsttel, jelzőfáklyákkal, tojásdobálással és verekedéssel fűszerezte meg. A munka azonban nem állt le, a dulakodások, öntögetések, dobálások ellenére is folytatódott a munka, és április 16-án megszavazták az új kormányt.

De ha már a hivatali visszaélésekről és a miniszterek elleni vádemelésekről beszélünk, említsük meg, hogy decemberben a szervezett bűnözés elleni ügyészség vádat emelt Nikola Selaković kulturális miniszter és három másik ember ellen. Az ügyészség szerint ugyanis hivatali visszaélésekkel és dokumentumok hamisításával tették lehetővé, hogy Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cége engedélyt kapjon egy luxushotel-komplexum megépítésére Belgrád központjában, a Jugoszláv Néphadsereg egykori, az 1999-es NATO-bombázások idején szétrombolt főparancsnokságának a helyén. A projektum ellen többször is tiltakoztak Belgrádban, végül az amerikai cég akkor állt el az építkezéstől, amikor kiderültek a visszaélések. A főparancsnokság épülete korábban kulturális örökségnek számított, és hamisítások miatt vált bérbe adhatóvá vagy eladhatóvá. A projektum érdekében a szerbiai parlament még egy különleges törvényt is elfogadott, ám ebből most már nem lesz semmi. Az államfő szerint Szerbia ezzel óriási lehetőségtől esett el.

Januárban várható megoldás a NIS ügyében

Mielőtt rátérnénk arra, milyen pozitív események történtek az idén, nem hagyhatjuk ki a másik fontos témát, mely átkísér bennünket a következő esztendőbe. Ez pedig a Szerbiai Kőolajipari Vállalat ügye. Az Egyesült Államok január 10-én vezetett be szankciókat a NIS ellen a többségi orosz tulajdon miatt. Szerbia először 45 napot kapott a helyzet rendezésére, végül — többszöri halasztás után — a szankciók csak október 9-én léptek életbe.

Akkor viszont nagyon, és a pancsovai finomítónak is le kellett állnia. A mostani remények szerint január közepére vagy végére megoldás születhet a NIS eladását illetően, és akkor lassan megoldódhat a helyzet, de addig — ha üzemanyaghiányra nem is kell számítani, hiszen Szerbia ellen nem vezettek be szankciókat, így az ország másoktól vásárolhat kőolajszármazékot — fennakadások és drágulások lehetnek.

Noha a NIS tulajdonosi struktúrája többször is változott az év során, az orosz többségi tulajdon nem szűnt meg, és mindez nem is bizonyult elegendőnek Washington számára. Az amerikaiak azt szeretnék, ha egyáltalán nem lenne orosz tulajdon a NIS-ben. Sajtóhírek szerint az orosz fél hajlandónak mutatkozott eladni a részesedését, ám eddig senkivel sem sikerült megállapodnia, noha magyar, arab és horvát potenciális vásárlókról is írt a sajtó.

Fotó: Szalai Attila 

És akkor a jó hírek

Október elején megindult a vasúti közlekedés Újvidék és Szabadka között, vagyis teljes egészében megnyílt a Belgrád—Budapest vasútvonal szerbiai szakasza. A várakozások szerint a jövő év első felében a magyar rész is elkészül, így óránkénti 160—200 kilométeres sebességgel tudunk majd utazni a két főváros között, és a menetidő a várakozások szerint nem lesz több mint 2 óra 45 perc.

A kormány elindította lakáshitelprogramját. A kedvezményes hitelt már mintegy 5000 érintett igényelte, a cél pedig az, hogy a fiatalok saját ingatlanhoz tudjanak jutni, hiszen már 1 százalékos önrésszel is vásárolhatnak házat vagy lakást. A kedvezményes lakáshitelek egyik legfontosabb része, hogy az állam a törlesztésben is segít az első hat évben. Az épületek legalizációja is egyszerűsödött. A jövőben az ingatlanokat 100 és 1000 euró közötti összegért lehet majd legalizálni, és a folyamat is gyorsabb az eddigieknél. Viszont drákói szigorral csapnak le az illegális építkezésekre: aki engedély nélkül épít, attól a jövőben az állam elveheti az ingatlanát.

Elkészült a vajdasági magyar közösség második terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának tervezete is. Ennek a nyilvános vitája még folyik, de azt már lehet tudni, hogy a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja mindaddig folytatódik, amíg a Fidesz—KDNP vezeti Magyarországot.

Milyen lesz 2026?

És hogy mi várható 2026-ban? Nos, legalább három választás. Magyarországon országgyűlési választást tartanak, melyen a magyar állampolgársággal rendelkező és a választói névjegyzékre feliratkozott vajdasági magyarok is részt vehetnek. Az ősszel a Magyar Nemzeti Tanács új összetételéről dönthetünk, és a várakozások szerint a jövő év végén előre hozott parlamenti választást tartanak Szerbiában. És lehet, hogy előre hozott elnökválasztást is. Mindenesetre Aleksandar Vučić szerint 2026 sorsdöntő év lesz Szerbia jövője szempontjából.

Szalai Attila rajza