A Pásztor István nevét viselő alapítvány 2024. június 12-én jött létre. Megalapításának célja a Vajdasági Magyar Szövetség egykori elnöke politikai hagyatékának átörökítése, valamint tisztelgés a példaértékű személyes elhivatottsága és a közéleti munkásságának eredményei előtt. Az alapítvány minden évben Pásztor István-díjjal ismeri el azok munkásságát, akik hozzájárultak a szerb–magyar történelmi megbékéléshez, a két ország és nemzet baráti viszonyának kialakításához és továbbfejlesztéséhez – a Szerbiában élő magyar és a Magyarországon élő szerb közösség, valamint a két ország valamennyi polgára javára. A díjat eddig Áder János és Tomislav Nikolić, valamint Orbán Viktor és Aleksandar Vučić vehette át.

Hét Nap Archívum/Miskolci Krisztina

Az alapítvány egy másik célt is kitűzött maga elé: támogatásokkal segíti a rászorulókat és a fiatal tehetségeket. A jótékonysági tevékenység feltételeit tavaly júliusban teremtették meg, azóta az igazgatóbizottság 12 alkalommal döntött összesen 185 személy és család támogatásáról. A Pásztor István Alapítvány egyik célja, hogy azokon segítsen, akik nem kapnak elegendő figyelmet, ezáltal megfelelő segítséget sem – jelentette ki Lulić Emil, az alapítvány ügyvezetője.

– Mi az alapítványnál nem tudjuk és nem is akarjuk átvenni a szociális védelmi intézmények szerepét. Úgy érezzük, szabályzatunk révén éppen ott tudunk segíteni, ahol a csendes szükségben élők vannak, akiknek gondja legtöbbször nem éri el a közvélemény ingerküszöbét, mégis nagy problémával küzdenek. Vannak például, akik betegséggel élnek, vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek. Ezekben az esetekben nem feltétlenül életmentő műtétről van szó, de sürgős beavatkozásra vagy folyamatos, hosszú távú kezelésre lehet szükség. Mi ezen a területen igyekszünk segítséget nyújtani, és a visszajelzésekből, valamint az igényekből úgy látjuk, jól találtuk meg azt a pontot, ahol valóban segíteni tudunk.

Az alapítvány négy kategóriában igyekszik támogatást nyújtani: a vis maior káresetet elszenvedőknek, az egzisztenciálisan vagy egészségügyileg rászorulóknak, az egészségügyi gondokkal küszködő gyermekeknek, valamint a tehetséges fiataloknak – emelte ki Lulić Emil. Hozzátette, hogy nem pályázatról, inkább kérelmezési formáról van szó. Az első lépés a megkeresés, ezután pedig mindenben igyekeznek segíteni a kérelmezőknek.

– Ha valaki hozzánk fordul segítségért, akkor, ahogy mondani szokás, megfogjuk a kezét. A legfontosabb, hogy megkapjuk az alapadatokat és a támogatási igényt tartalmazó kérelmet. Ezután ügyet nyitunk a kérelmezőnek, a benyújtott dokumentációt pedig rendszerezzük és átnézzük. Ha valami hiányzik, egyszer, kétszer, háromszor vagy akár tízszer is hiánypótlást kérünk, ha szükséges. Vis maior esetén a helyszínen ellenőrizzük az igény indokoltságát, gyógyíttatási támogatásnál pedig az illetékes orvosi bizottsággal egyeztetve születik döntés. Ezután kerülnek az ügyek az igazgatóbizottság elé, mely meghatározza a támogatás összegét.

Az elmúlt egy évben az igazgatóbizottság összesen 33 338 000 dinár, azaz mintegy 285 000 euró támogatást hagyott jóvá. Az ehhez, valamint az alapítvány egyetlen alkalmazottjának béréhez szükséges anyagiakat a magyar állam, cégek és magánszemélyek támogatásaiból fedezik – mondta az ügyvezető.

– Számunkra nagyon fontos a pénzügyi átláthatóság, de a támogatottak személyiségi jogainak védelme miatt nem tehetünk mindent közzé. Ha valamelyik támogatónk – legyen anyaországi vagy hazai vállalat, illetve természetes személy – szeretné megtudni, mire fordítottuk a ránk bízott összeget, el tudunk neki számolni szigorú és részletes dokumentációval. Az állami támogatásokról az év végén szintén részletes elszámolást kell benyújtanunk, amit az előző évre vonatkozóan már el is végeztünk.

A beszélgetés végén Lulić Emil Pásztor Ábelnek, az alapítvány igazgatóbizottsága elnökének az üzenetét közvetítve arra buzdított mindenkit, hogy bátran jelentkezzen, ha segítségre szorul. Hozzátette: azokra is számítanak, akik támogatni tudják az alapítvány munkáját, hiszen hozzájárulásukkal a Pásztor István Alapítvány közvetítőként könnyebbé teheti a rászorulók helyzetét.

A következő hetekben olyan embereket mutatunk be, akik a Pásztor István Alapítványhoz fordultak segítségért. Először a zentai Bencsik család történetével ismerkedhetnek meg. Ők kisfiuk gyógykezeléséhez kértek segítséget.

Bencsik Hajnalka Zentán él családjával. A férje nagymamájának házában laknak a kisfiukkal, aki nem rég múlt kétéves. Születésekor súlyos komplikációk léptek fel, oxigénhiányos állapotban jött világra. Ebből adódóan ellenőrzésekre és fejlesztésekre szorul. Ezek magánúton történnek, így jelentős anyagi terhet rónak a szülőkre. Az utazási költségek is magasak, ennek csak egy töredéket téríti vissza a biztosító. A zentai család a Pásztor István Alapítványhoz fordult. A megítélt anyagi támogatás hatalmas segítség számukra, nagymértékben hozzájárul a kisfiú fejlődéséhez.

– Az oxigénhiányos állapot miatt gyenge a kisfiú izomzata, ezt meg kell erősíteni. Most jutottunk el arra a pontra, hogy már lábra tud állni, sétál is. Ez a fejlesztéseknek köszönhető. Ha nem járnánk ezekre a fejlesztő foglalkozásokra, rosszabb állapotban volna. Muszáj volt ezt időben megkezdeni, hogy szépen fejlődjön. Egyébként a többi gyerekhez képest ő lassú fejlődésben van, a saját tempójában halad. A beszéd- és mozgásfejlesztést kell jobban alkalmazni. Az anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy teljes mértékben fedezzük a magánúton történő kezeléseket.

* Milyen gyakorisággal járnak ezekre a fejlesztő kezelésekre a kisfiúval?

– Két hónapos korától Újvidékre jártunk fiziáterhez a gyermekklinikára, most kapcsolódtunk be a zentai Medica Netterbe a fejlesztőpedagógiai órákra. Ez heti két alkalommal történik úgy, hogy itthoni munkával egészítjük ki a foglalkozásokat. Ez eléggé költséges, saját erőnkből nem is tudnák teljesen fedezni.

* Mikor döntöttek úgy, hogy élnek a lehetőséggel, melyet a Pásztor István Alapítvány kínál?

– 2025 nyarának végén egy ismerősöm meglátta, hogy van ez a lehetőség, és azt javasolta, próbáljuk meg, adjuk be a kérelmet, hátha kapunk egy kis támogatást. Meg is ítélték nekünk, ezzel hatalmas segítséget nyújtva számunkra. Ez nagymértékben hozzájárult az útiköltség, valamint a magánúton történő vizsgálatok és kezelések fedezéséhez. Az idén is úgy alakult, hogy sajnos rákényszerültünk arra, hogy még egyszer pályázzunk. Hála a Jóistennek, most is pozitív elbírálásban részesültünk. Nekünk nincs saját ingatlanunk, autónk sincs, ezért taxival utazunk Újvidékre a gyermekkel, ami szintén költséges. Az utazási költséget vissza lehet téríttetni a betegbiztosítónál, de csak egy töredékét. A kisgyermek után kapunk egy minimális ápolási díjat, de az nem fedi le a költségeket. A megmaradt részt a Pásztor István Alapítvány támogatásának köszönhetően tudjuk fedezni. Más ilyen támogatási, pályázási lehetőségről nem tudok itt a környezetünkben.

* Milyen volt a pályázás folyamata?

– Egyáltalán nem nehéz pályázni. A dokumentumokat, igazolásokat össze kell gyűjteni, és ha bizonyítható, hogy milyen a gyermek állapota, illetve valóban szükség van az anyagi támogatásra, akkor nagy valószínűséggel pozitív elbírálásban részesül a pályázó család. A kérelmet mi magunk írtuk meg, semmilyen külső segítségre nem volt szükség. Az alapítvány feltöltött az online felületére egy űrlapot, azt kellett kitölteni, majd leírni a történetünket, hogy miért van szükségünk anyagi támogatásra, továbbá elküldtük e-mailben a szakorvosok véleményét, illetve még azt, amit kérnek a pályázat kapcsán.

* Mit üzenne azoknak a családoknak, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint önök?

– Azt mondanám a hasonló helyzetben lévő szülőknek, hogy bátran jelentkezzenek, mert semmi veszítenivalójuk nincs. Ha minden szükséges orvosi lelet megvan, azaz bizonyítani tudják, hogy a gyermekük állapota szükségessé teszi a támogatásigénylést, akkor mindenképp pályázzanak. Nem kell idegeskedni rajta. A Pásztor István Alapítvány munkatársai nagyon segítőkészek, ha véletlenül hiányzik valamelyik szükséges dokumentum vagy számlakivonat, akkor telefonon értesítik a kérelmezőt, jelzik, hogy még mire van szükség. Nagyon jó, hogy létezik ez a lehetőség, mely mindenki számára nagy segítség. Élni kell vele.