Európa ma a klímavédelem éllovasa: miközben gazdasága nőtt, kibocsátását jelentősen csökkentette, a világ nagy kibocsátói közül egyedüliként — mondja prof. dr. Besenyei Mónika, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója. A felmelegedés 2 °C alatt tartható, de ehhez energiafüggetlenséget erősítő lépésekre van szükség.
Prof. dr. Besenyei Mónika klímapolitikai szakértő és kutató, aki évek óta foglalkozik a fenntarthatóság, az energiaátmenet és az éghajlatváltozás társadalmi hatásainak vizsgálatával. Intézetével együttműködésben rendszeresen készít elemzéseket és kutatásokat arról, hogyan lehet a klímavédelmet gazdasági növekedéssel és társadalmi igazságossággal összehangolni.
![]()
Forrás: MCC
* Milyen feladatokat lát el az MCC Klímapolitikai Intézet? Milyen projektumokon dolgoznak most?
— Az MCC Klímapolitikai Intézet egy olyan szakmai tudásközpont, amely a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a környezetpolitika kérdéseivel foglalkozik, különös hangsúlyt helyezve a hazai és a közép-európai összefüggésekre. Feladatunk a kutatás és elemzés, valamint szakpolitikai értékelések és tanulmányok készítése az energiapolitika, az agrárium és a környezetvédelem témáiban, emellett konferenciákat és oktatási programokat szervezünk. Küldetésünk a tehetséggondozás: középiskolás diákok, egyetemi hallgatók és fiatal kutatók támogatása, melyhez aktívan hozzájárulunk kurzusokkal és előadásokkal — Szabadkán és Zentán is rendkívül érdeklődő közönséggel találkoztunk. Az intézet több párhuzamos projektumon dolgozik, köztük a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjét vizsgáló kutatáson, valamint az energiaátállás, az energiabiztonság és az agrárium-klíma kapcsolatok elemzésén. Mindennapi munkánk része energetikai, agrárium-klíma és zöldgazdasági elemzések készítése, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatok építése. A közösségi médiában is jelen vagyunk, hiszen kutatásaink szerint sokan innen informálódnak.
* Európa jó irányba tart a klímapolitikában? Gyakran halljuk, hogy Európa késésben van, sőt, egyesek szerint már túl késő hatékony lépéseket tenni. Ön hogyan látja, valóban lemaradásban van az EU, vagy inkább félreértelmezzük a folyamatokat?
— Európa nincs lemaradva a klímavédelemben — sőt, ma az EU mutat példát a világ számára. A globális kibocsátásnak mindössze 5,9%-áért felel, mégis 1990 óta 37%-kal csökkentette a kibocsátását, miközben a gazdasága 71%-kal nőtt. Ez olyan eredmény, amelyre a nagy kibocsátók, mint Kína, az USA vagy India egyelőre nem képesek. A legtöbb ország vállalásai messze nem elégségesek az 1,5 °C-os célhoz — Európa az egyetlen, mely valóban közelít hozzá. A felmelegedés 2 °C alatt tartása még lehetséges, de ehhez nem pánikkeltésre, hanem ambiciózus, egyúttal pragmatikus lépésekre van szükség. Ebben a nukleáris energia és az energiafüggetlenség erősítése kulcsszerepet tölthet be.
![]()
* Miben különbözik Kelet-Közép-Európa magatartása és mozgástere a nyugati országokétól? Mely területeken vagyunk előnyben, és hol vannak a legnagyobb lemaradások?
— Kelet-Közép-Európa klímapolitikája pragmatikusabb és ember-, valamint gazdaságközpontúbb, mint a nyugati országoké, ahol a klímapolitika gyakran ideológiai keretek között mozog. A régió országai — például Magyarország és Lengyelország — az energiabiztonságot és a szociális igazságosságot helyezik előtérbe, mivel nagyobb a fosszilisfüggőség, érzékenyebb a gazdaság a költségnövekedésre, és szűkebb a mozgástér az alacsonyabb GDP/fő miatt. Egyszersmind alkalmazkodóképességünk erős, különösen a mezőgazdaságban (pl. vízmegtartási innovációk). Amíg Nyugat-Európa ambiciózusabb a mitigációban, gyakran nem veszi figyelembe a keleti tagállamok szociális és gazdasági realitásait, ami politikai feszültségeket szül (pl. a Green Deal körüli viták). Magyarország azonban 1990 óta 43—45%-kal csökkentette kibocsátását — kétszeres GDP-növekedés mellett —, ami részben a nukleáris kapacitásnak köszönhető, miközben az EU egyik leggyorsabb napelem-telepítő országa lett.
* Az EU szabályozásai — Green Deal, Fit for 55 — működőképesek? Túl ambiciózusak az uniós célok, vagy éppen ezek szükségesek ahhoz, hogy a kontinens versenyképes maradjon? Hol van az egyensúly a gazdaság és a klímavédelem között?
— A Green Deal és a Fit for 55 fontos és ambiciózus vállalások, de csak részben működnek jól. A cél, az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ig, helyes, egyúttal sok kritika éri a magas költségek és a versenyképesség romlása miatt. Az EU nagy terhet vállal, miközben a rendszer egyik gyenge pontja, hogy nem kezeli megfelelően a tagállamok eltérő helyzetét. A 2026-tól érvényes karbonvám javíthat ezen, mert védi az európai termelők versenyképességét, bár áremelkedéssel jár majd. Ezek az eszközök fontosak, de önmagukban nem elegendők a globális változáshoz. A lényeg az egyensúly: klímavédelem nélkül nincs hosszú távú gazdasági fenntarthatóság, de a túl szigorú szabályok recessziót okozhatnak. A megoldás az adaptáció erősítése — például az energiafüggetlenség és a nukleáris kapacitás növelése — és a családokat védő társadalmi klímaalap működtetése. A cél nem az ideológiai tiltások, hanem az emberközpontú, rugalmas megoldások keresése.
* Melyek azok a konkrét intézkedések vagy fejlesztések, amelyeket Magyarország az utóbbi években sikeresen végrehajtott?
— Magyarország jó példája annak, hogyan lehet a klímavédelmet a gazdasági növekedéssel összehangolni. 1990 óta több mint 40%-kal csökkent a kibocsátásunk, miközben a gazdaság jelentősen bővült, és a napenergia-kapacitás növekedése ma már európai szinten is kiemelkedő. A kormány az elmúlt években egyszerre erősítette az energiafüggetlenséget és támogatta a családokat: rezsicsökkentés, üzemanyagár-korlátozás, családi adókedvezmények, SZJA-csökkentés. A paksi atomerőmű bővítése és a stratégiai gázkészletek növelése pedig hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik legalacsonyabb energiaárú, legkevésbé importfüggő országa legyen. A klímavédelemben is gyakorlati lépések történtek: a napelem-támogatásoknak köszönhetően több ezer család vált részben önellátóvá, a zöldállamkötvényekből pedig energiahatékonysági és erdőtelepítési beruházásokat finanszíroznak. A klíma- és természetvédelmi akcióterv az aszály elleni mezőgazdasági alkalmazkodást is segítette. Összességében Magyarország úgy próbálja elérni a klímacélokat, hogy közben nem terheli túl a családokat és a vállalkozásokat: a hangsúly a társadalmi igazságosságon és a gazdasági egyensúlyon van, nem a radikális kényszereken.
* Mi lehet a jövő fő energiahordozója?
— Az utóbbi években a magyar kormány kulcsintézkedései között kiemelt szerepet kapott a nukleáris energia reneszánszának kihasználása: a Paks II. projektum előrehaladása mellett éppen ezért folytattunk intenzív tárgyalásokat az Egyesült Államokkal kis moduláris reaktorok és a nukleáris technológiai együttműködés ügyében. Ma már a hazai villamosenergia-termelés csaknem 80%-a szén-dioxid-mentes, azaz nukleáris és megújuló, negyedét pedig a napenergia adja. A nem megújuló részt döntően földgáz alkotja, mely gyorsan „mozgósítható” kiegyenlítő kapacitásként pótolja a megújulók időjárásfüggő ingadozásait — a szenet pedig fokozatosan váltjuk földgázra az energiatermelés területén. A jövő energiapolitikájának középpontjában a megújulókat tökéletesen kiegészítő, megbízható nukleáris energia áll — karöltve a nukleáris alapú „pink hidrogénnel” —, átmenetileg pedig a földgáz alkotja a biztonságos hidat.
* Egyre több hang relativizálja a klímaváltozás súlyosságát. Tudományos nézőpontból mekkora a tényleges veszély, és mi az, ami inkább csak média által felerősített félelem?
— A klímaváltozás valódi és súlyos hatású: az 1 °C feletti melegedés már ma is aszályokat és terméskiesést okoz, Magyarországon is két-három évente. A legnagyobb veszély a 2 °C-os küszöb átlépése lenne, de józan, ambiciózus lépésekkel ez még elkerülhető. Ehhez nemcsak kibocsátáscsökkentés, hanem helyi adaptáció is kell. A fenntarthatóság akkor működik, ha win-win megoldásokat kínál — amikor az emberek és a gazdaság is nyer vele, senki sem érzi áldozatnak magát. A túlzó „végzetnarratívák” nem segítenek, csak pánikot keltenek, miközben a klímatudomány óvatos és kiegyensúlyozott. A tagadás sem megoldás. Mi úgy látjuk: a klímaváltozás súlyos, de kezelhető.
* Hogyan lehetne úgy kommunikálni a klímáról, hogy az emberek értsék a lényeget, ne féljenek tőle, és valódi lépéseket ismerjenek fel?
— A jó klímakommunikáció nem a riogatásról szól, hanem arról, hogy erőt és irányt adjon. A félelem megbénít, a gyakorlati, működő megoldások viszont cselekvésre ösztönöznek — ezt mutatja a Klímapolitikai Intézet friss kutatása is. A fiatalok éppen az apokaliptikus hangvétel miatt fordulnak el a témától, ezért fontos emberközpontúan, hétköznapi példákat bemutatva beszélni róla: hogyan lehet napelemmel spórolni, hogyan lehet okosan védekezni az aszály ellen. Nem ideológiai vitákra van szükség, hanem józan egyensúlyra. A klímavédelem nem a családok vagy a vállalkozások ellen van — éppen ellenkezőleg, a védelmüket szolgálja. A klímavédelem nem ideológia, hanem esély arra, hogy okosabban, biztonságosabban és erősebben éljünk — így tudunk a legjobban alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.