* Amikor a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac kapcsolatáról beszélünk, sokak első félelme az, hogy az MI elveszi a munkájukat. Valóban ettől kell tartanunk, vagy inkább a munkakörök átalakulására kell készülnünk?

– A jelenlegi kutatások alapján sokkal inkább a munkakörök átalakulására, mint a munkahelyek tömeges eltűnésére kell készülnünk. Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy technológia egy teljes szakmát szüntet meg, vagy a szakmán belül bizonyos feladatokat automatizál. A mesterséges intelligencia esetében jelenleg elsősorban az utóbbit látjuk. Szinte minden munkakörben vannak rutinszerű, könnyebben automatizálható és olyan összetettebb feladatok, amelyek továbbra is emberi közreműködést igényelnek. Kutatások szerint nagyon kevés olyan foglalkozás létezik, amelynek valamennyi feladatát teljes egészében át tudná venni az MI. Ezzel nem azt állítom, hogy nem lesznek vesztesei az átalakulásnak. Egyes munkakörök valóban megszűnhetnek, másokban kevesebb emberre lehet szükség. A fő tendencia azonban várhatóan az lesz, hogy megváltozik, mit csinálunk egy bizonyos állás keretében. A rutinfeladatokat egyre nagyobb részben a technológia végzi el, miközben az ember a döntéshozatalra, ellenőrzésre, problémamegoldásra, személyes kapcsolatokra és magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhat.

* A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint 2030-ig több új munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik. Hogyan lehetséges ez, és milyen új munkaköröket teremthet éppen a mesterséges intelligencia?

– Az IMF szerint a globális foglalkoztatás csaknem 40 százalékát érintheti a mesterséges intelligencia, a WEF pedig úgy számol, hogy 2025 és 2030 között mintegy 170 millió új munkahely jöhet létre, miközben 92 millió megszűnhet, ez összességében 78 milliós bővülés. Magyarországon mintegy 922 000 munkahelyet érinthet az automatizáció és az MI, különösen a feldolgozóiparban. Fontos azonban, hogy a munkaerőpiaci változásokat nem kizárólag az MI, hanem demográfiai, gazdasági és más strukturális folyamatok is alakítják. Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy az automatizáció új állásokat is teremt, a technológiai fejlődés korábban is hasonló változásokat hozott. A nagyobb termelékenység, az olcsóbb termelés, valamint az új termékek és szolgáltatások új keresletet, vállalkozásokat és szakmákat teremthetnek. Már most a legnagyobb nyertesek között vannak az MI- és gépi tanulási specialisták, a big data és üzletiintelligencia-szakemberek, a fintechmérnökök, az információbiztonsági elemzők és a fenntarthatósági szakértők. Emellett várhatóan olyan teljesen új foglalkozások is kialakulnak, amelyeket ma még megnevezni sem tudunk.

* Mely szakmák vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben? 

– Elsősorban azok, amelyekben sok a strukturált, ismétlődő és standardizálható feladat. Különösen az irodai és adminisztratív foglalkozások vannak kitéve az automatizációnak. Idesorolhatók például a pénztárosok, jegykezelők, adminisztratív asszisztensek, vezetői titkárok, adatrögzítők, postai ügyintézők és nyomdai dolgozók. Emellett a hagyományos biztonsági és egyes gyári munkakörök, valamint bizonyos rutin jellegű szállítási feladatok is érintettek lehetnek. Kitettek továbbá az MI-formálta átalakulásnak a jogi szolgáltatások és a tőkepiaci tevékenységek is. A vesztesnek minősített munkakörök esetében is ki kell azonban emelni, hogy még ha a munka nagyobb része ki is váltható az MI segítségével, egy részét nem lehet teljesen automatizálni (pl. egyes könyvelői feladatoknál). Érdekes társadalmi különbség is kirajzolódik. A magas jövedelmű országokban a nők 9,6 százaléka dolgozik az MI által leginkább veszélyeztetett állásokban, ami csaknem háromszorosa a férfiaknál mért aránynak. Ennek egyik fontos oka, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak az erősen érintett irodai és adminisztratív munkakörökben.

* A kétkezi munkákat nem fenyegeti veszély, gondoljunk akár a vízvezeték- vagy villanyszerelőkre. De van-e olyan szakma, amely jelenleg ugyan biztonságban érzi magát, mégis érheti meglepetés?

– A generatív MI egyik sajátossága, hogy a korábbi automatizációval ellentétben már nemcsak a fizikai és a rutinszerű munkákat érinti, hanem a magasan képzett, szellemi munkát végzőket is. Képes szöveget írni, információt elemezni, programozni, vagy döntéseket előkészíteni, így a jogi, pénzügyi, menedzsment-, kreatív és elemző munkakörök is átalakulhatnak. Ez nem feltétlenül vonja maga után például a jogászok, elemzők vagy menedzserek eltűnését, inkább azt, hogy másképp végzik majd a munkájukat. Ezzel szemben a változó fizikai környezetben dolgozó villanyszerelők, vízvezeték-szerelők vagy séfek munkáját jóval nehezebb automatizálni, bár az MI náluk is megjelenhet például a diagnosztikában, a dokumentációban vagy a szakmai oktatásban.

* Az előrejelzések szerint 2030-ig a munkavállalók készségeinek csaknem 40 százaléka elavulhat vagy jelentősen átalakulhat. Hogyan lehet ekkora változásra felkészíteni azokat, akik már évtizedek óta ugyanabban a szakmában dolgoznak?

– A felkészülés nem feltétlenül jár együtt teljes pályaváltással. A több évtizedes szakmai tapasztalat nagy érték, ezért nem az a cél, hogy mindenkit informatikussá vagy MI-fejlesztővé képezzenek, hanem hogy a meglévő tudást kiegészítsék az új technológiák használatával. A WEF szerint 2030-ig a dolgozók jelenlegi készségeinek csaknem 40 százaléka átalakulhat vagy elavulhat, és mintegy 60 százalékuknak lehet szükségük tovább- vagy átképzésre. Ezért egyre fontosabb az upskilling, vagyis a meglévő tudás fejlesztése, és a reskilling, az új készségek elsajátítása. Ebben a munkáltatóknak is jelentős szerepük van: a vállalatok 85 százaléka tervezi kiemelten kezelni dolgozói készségfejlesztését. Az idősebb, évtizedek óta ugyanabban a szakmában dolgozóknál különösen fontos a gyakorlatorientált képzés: azt érdemes megmutatni nekik, hogyan segítheti az MI azt a munkát, amelyet már jól ismernek. Így a tapasztalat és az új technológia nem egymás ellenfelei, hanem kiegészítői lehetnek.

* Milyen tudás lesz igazán értékes az MI korában? A technológiai ismeretek mellett éppen azok az emberi képességek – kreativitás, problémamegoldás, kommunikáció, empátia – értékelődhetnek fel, amelyeket egy gép nehezebben tud helyettesíteni?

– Az MI korában egyszerre értékelődik fel a technológiai tudás és az emberi készségek szerepe. A digitális és az MI-ismeretek, a kiberbiztonság és a rendszerszemlélet mellett továbbra is kulcsfontosságú az analitikus, kreatív gondolkodás, a rugalmasság és a folyamatos tanulás. Az ember előnye elsősorban a vezetésben, a csapatmunkában, az empátiában, a kommunikációban és az összetett problémamegoldásban maradhat meg. Minél több feladatot képes elvégezni az MI, annál fontosabbá válik, hogy az ember megfelelő következtetéseket vonjon le, döntéseket hozzon, és felelősséget vállaljon értük. Így azok kerülhetnek a legjobb helyzetbe, akik a mély szakmai tudást digitális ismeretekkel és erős emberi készségekkel ötvözik.

* Léteznek-e kimutatások arra vonatkozóan, hogy mely európai országokban a legelőrehaladottabb az MI miatti „átalakulás” az egyes munkakörökben? Azaz hol alkalmazzák leginkább az MI nyújtotta lehetőségeket?

– Minél fejlettebb egy gazdaság, annál nagyobb mértékben van kitéve az MI munkaerőpiaci hatásainak – viszont annál jobb helyzetben is van ahhoz, hogy profitáljon belőlük. Az IMF becslése szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek mintegy 60 százalékát érintheti az MI, szemben a feltörekvő piacok 40, illetve az alacsony jövedelmű országok 26 százalékával. Ennek oka részben a gazdaság szerkezete. A fejlett országokban sokkal több a magas képzettséget igénylő, digitális és kognitív munkakör, melybe a generatív MI viszonylag könnyen integrálható. Emellett jobb a digitális infrastruktúra és magasabb a munkavállalók képzettségi szintje. A kevésbé fejlett országokban viszont éppen az infrastruktúra és a megfelelően képzett munkaerő hiánya akadályozhatja az MI előnyeinek kihasználását. Ez egy fontos különbség: az MI-nek való kitettség nem azonos a munkahely elvesztésének kockázatával. Egy fejlett európai gazdaság azért is lehet erősebben „kitett”, mert a dolgozók nagyobb része használhatja az MI-t produktivitásnövelő eszközként. Az IMF szerint a fejlett gazdaságok érintett munkahelyeinek körülbelül fele profitálhat is az MI integrációjából.