Az MNT ülésén napirenden lesz a független könyvvizsgálói jelentés, melyet a testület minden évben elkészíttet a transzparens működés jegyében. Mint elhangzott, az MNT többszintű ellenőrzésen esik át. Egyrészt könyvvizsgálói, másrészt támogatói ellenőrzésen. Utóbbi keretében minden egyes dinárral a szerb állam, illetve minden egyes forinttal a magyar állam felé kell elszámolni. Az elszámolás a szerbiai kisebbségügyi minisztérium, a tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárság, az önkormányzatok, valamint a magyar fél esetében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé történik, miközben a revizori jelentés elkészítése is kötelező. A jogszabályok értelmében az elszámolás elmaradása a támogatások megszűnését vonhatja maga után, a felhasznált források pedig visszamenőlegesen is ellenőrizhetők.

Az MNT elnöke a péntekre összehívott ülés kapcsán elmondta, hogy napirenden szerepelnek a társalapítású intézmények, egyebek mellett színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak és a birkózóakadémia 2025. évi munkájáról és pénzügyi helyzetéről szóló beszámolók. Az ülésen oktatási kérdések is napirendre kerülnek, egyebek között igazgatói kinevezések és iskolaszéki véleményezések. A kulturális blokkban intézményvezetői kinevezésekről döntenek Magyarkanizsán és Szabadkán, emellett kulturális pályázatokat véleményeznek Törökkanizsa, Zombor, Topolya és Csóka esetében. A tájékoztatási napirendi pontok között Óbecse, Magyarcsernye, Szabadka és Pancsova pályázatai szerepelnek. A 62 napirendi pont alapján többórás ülésre lehet számítani – tette hozzá.

Fremond Árpád arról is beszélt, hogy időközben lezárultak a különféle pályázati kiírások a civil szervezetek, az oktatási intézmények, a kistérségi médiumok, valamint a kulturális és kiemelt jelentőségű programok számára, és ennek kapcsán néhány adatot is ismertetett.

– Az általános iskolai közoktatási intézmények részére több mint 4 millió dinár állt rendelkezésre, amelyre 42 pályázat érkezett. A nem kiemelt jelentőségű általános iskolai közoktatási intézmények esetében 1,8 millió dinár volt a keret, ide 28 pályázat futott be. Az általános kulturális pályázatra 6,3 millió dinárt különítettünk el, amelyre 166 pályázat érkezett, ezeknél 50 és 150 000 dinár közötti támogatásokról kell majd dönteni. A kiemelt jelentőségű rendezvények megszervezésére kiírt kulturális pályázat esetében 3,6 millió dinár volt előirányozva, ide 60 pályázat érkezett. A nem kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek számára szintén 3,6 millió dinárt biztosítottunk, amelyre 169 egyesület jelentkezett. A kistérségi médiumok számára meghirdetett tájékoztatási pályázatra 17 pályázat érkezett, a keretösszeg itt 900 000 dinár. Az MNT szakbizottságai a következő hetekben értékelik a beérkezett pályázatokat, a döntések meghozatalát követően pedig a kifizetések megkezdését május folyamán tervezzük.

Stratégiák, programok és elszámoltathatóság

Az elmúlt huszonnégy évben az MNT következetesen saját stratégiák mentén építette fel működését. A kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint az írás- és nyelvhasználat területén kidolgozott programokat az MNT a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselőivel közösen alkotta meg, és nyilvános viták után lettek elfogadva, majd pedig a mindennapi gyakorlatban is megvalósultak. Ezeket a stratégiában foglalt programokat támogatta a mindenkori magyar kormány az elmúlt huszonnégy évben, függetlenül attól, hogy ki volt a magyar kormányfő. A felépített rendszer a vajdasági magyar közösség egyik legfontosabb intézményi alapjává vált, mely által a vajdasági magyarság jutott a legmesszebb a Kárpát-medencében az autonómiaépítésben. A cél a továbbiakban is megőrizni ezt a működő modellt, és a meglévő hatáskörökre támaszkodva lehetővé tenni a közösséget szolgáló programok folytatását.

A támogatott programok közé tartozik a többi közt az ösztöndíjprogram, az elsősök beiskolázási csomagja, az intézmények támogatása, valamint a gyermekek utaztatása annak érdekében, hogy eljussanak az iskolába, és anyanyelvükön tanulhassanak tovább – hangsúlyozta az MNT elnöke. Hozzátette: programtámogatást kizárólag programra lehet fordítani, és minden egyes felhasznált eszközzel el kell számolni. Mint fogalmazott, az elszámolás eddig is megtörtént, és a jövőben is bármikor ellenőrizhető, hiszen az MNT működését szigorú ellenőrzési mechanizmusok kísérik.

– Visszautasítom azokat a támadásokat, amelyek szerint nem működünk átláthatóan, ugyanis működésünk transzparens. Minden támogatás, amely az MNT-hez érkezik, nyilvános, és a magyar kormány döntései is nyilvánosan hozzáférhetők. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végrehajtó szerepet tölt be, a kifizetéseket ő teljesíti, mi pedig kötelesek vagyunk minden eszközzel elszámolni, ugyanúgy a kisebbségügyi minisztérium, mint minden más illetékes szerv felé. Vannak programok, amelyek esetében a szerbiai jogszabályok értelmében közbeszerzést kell kiírnunk, és ezt minden esetben meg is tesszük. Amennyiben az összeg nem éri el a közbeszerzési küszöböt, három ajánlatot kérünk be a törvénynek megfelelően. Ennek tükrében dolgozunk tovább, és a jövőben is együtt kívánunk működni a mindenkori magyar kormánnyal.

Példának emelte ki a Várady-ösztöndíjat, az általános ösztöndíjprogramot, a Ringató foglalkozásokat és a beiskolázási programot is. Mint mondta, Magyarországról már számos programra megkapták a támogatást, de vannak olyanok is, amelyekre a magyar kormány még nem utalta át a támogatást. Hozzátette: a korábbi években a támogatások egy része rendszerint az év első felében érkezett, előfinanszírozás formájában, és az adott évben kerültek felhasználásra és elszámolásra. Később, az év második felében is érkeznek további források. Mindez nyomon követhető, egyebek között a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján is.

A legtöbb támogatást ösztöndíjakra fordítják

A támogatási rendszer egyik legjelentősebb eleme a felsőoktatási ösztöndíjprogram, melynek keretében az idei tanévben összesen 1072 hallgató részesül támogatásban alap-, mester- és doktori képzésen. Közülük 956-an kapnak alapösztöndíjat, melynek havi összege 90 és 150 euró között alakul a választott szaktól függően. Emellett 75 hallgató demonstrátori ösztöndíjban is részesül, ez további havi 70 eurót tesz ki. A program célzott támogatási formákat is biztosít: 21 közgazdászhallgató havi 50 000 forintos, 10, orvosi és fogorvosi képzésben részt vevő hallgató pedig havi 100 000 forintos kiegészítő ösztöndíjat kap. Jogászösztöndíjban 62-en részesülnek, míg a Várady kiválósági ösztöndíjat 106 hallgató nyerte el az idei 110 pályázóból. Az is elhangzott, hogy az ösztöndíjasok közül 158, alapképzésen tanuló hallgató egyéb támogatásban is részesül, közülük pedig 12-en egyszerre több ösztöndíjtípust – alap-, demonstrátori és kiválósági támogatást – is kapnak.

– A jogászösztöndíjasok havi 451 eurót, az orvosi ösztöndíjasok akár havi 463 eurót, a közgazdászhallgatók pedig 332 euró támogatást kaphatnak, tehát többszintű támogatási rendszerről van szó. A mester- és doktori képzésen tanulók közül 4 közgazdászhallgató 232 eurót, 1 orvostanhallgató pedig 423 eurót kap havonta. Az ösztöndíjak havi szinten 17 941 650 dinárba kerülnek, ami 152 695 eurónak felel meg, éves szinten pedig 1 526 949 eurót tesznek ki. Ez az összeg több mint 1000 délvidéki magyar családhoz, illetve több mint 1000 fiatalhoz jut el. A névsorokat meg lehet nézni, ha valakit érdekel, szeretne utánajárni, mi kötelesek vagyunk személyenként is tájékoztatást adni arról, hogy melyik család milyen támogatásban részesült, politikai hovatartozástól függetlenül.

Az MNT elnöke továbbá elmondta, hogy a felsőoktatási tájékoztató programra 7592 eurót fordítottak, a szerb nyelvi felzárkóztató táborra és képzésre 34 510 eurót, a felvételi felkészítő programra 11 790 eurót, az ösztöndíjszerződések aláírásának ünnepségére 743 eurót, míg az egyetemistatalálkozókra a Várady-ösztöndíjprogram keretében 957 eurót költöttek. Hangsúlyozta: minden támogatás célhoz kötött, és minden egyes felhasznált forrással el tudnak számolni.

Hangsúlyozta, hogy minden pályázó, aki teljesítette a feltételeket, megkapta az ösztöndíjat, ezzel is támogatva az itthoni továbbtanulás lehetőségét. Az általános ösztöndíj első körében 306 pályázóból 302 részesült támogatásban, míg a kimaradók esetében vagy formai hiba merült fel, vagy nem feleltek meg az alapfeltételeknek. A második körben 41 jelentkező közül 36-an kaptak ösztöndíjat, az elutasítás oka pedig az volt, hogy a pályázók Magyarországon tanulnak, így nem jogosultak a támogatásra. Mint elhangzott, a rendszer célja, hogy a vajdasági magyar fiatalokat helyben tartsa, és hozzájáruljon a közösség szellemi utánpótlásának megerősítéséhez.

A Várady-ösztöndíj esetében 110 pályázóból 106-an részesültek támogatásban, míg a kimaradók szintén azért nem kaptak ösztöndíjat, mert nem feleltek meg a feltételeknek. A doktori képzésre kiírt Várady-PhD-ösztöndíjnál 13 jelentkezőből 10-et támogattak, a többiek esetében formai hiányosság vagy egyéb kizáró ok merült fel. A szakirányú ösztöndíjakra is nagy volt az érdeklődés: jogászösztöndíjra 31-en pályáztak, közülük 23-an kaptak támogatást, az orvosi képzésnél 25 jelentkezőből 10-et tudtak támogatni, míg a közgazdasági ösztöndíjnál 52 pályázóból 21-en részesültek támogatásban.

Elhangzott, hogy az elmúlt évek adatai is jól mutatják a rendszer működését: a 2022/23-as tanévben 359 pályázóból 350 volt nyertes, 2023/24-ben 345-ből 330, 2024/25-ben 348-ból 327, míg a 2025/26-os évben 344 jelentkezőből 338-an részesültek támogatásban. Mint Fremond Árpád fogalmazott, ez jól szemlélteti, hogyan működik az MNT ösztöndíjrendszere és a kifizetések folyamata. Hozzátette: jelentős összegekről van szó, éves szinten több mint 500 millió forintról, amely a vajdasági magyar családokhoz jut el. Kiemelte, bízik abban, hogy minden programhoz megérkezik a támogatás, egyúttal hangsúlyozta: a megvalósítás nem állhat meg akkor sem, ha egyes források késve érkeznek. Példaként említette a szabadkai robotikaversenyt – melyre 89 csapat jelentkezett, közülük több mint 60 magyar –, és hozzátette, szükség esetén hazai forrásból is megszervezik, mert a közösség számára fontos programokat fenn kell tartani. Az MNT elnöke zárásképp elmondta, hogy terveik szerint még a nemzeti tanácsi választás előtt elfogadják az új írás- és nyelvhasználati stratégiát, és mindenkit biztosított arról, hogy a jövőben is számíthatnak a Magyar Nemzeti Tanács munkájára.