Számos program várta a képregények szerelmeseit Kishegyesen az immár negyedik alkalommal megtartott Vajdasági Képregény-találkozón. Az érdeklődők kedvcsináló előadásokat hallgathattak meg.

Bemutatót tartott a Képremény Kulturális Egyesület, a Wacom promóciós partnere. Ennek során ki lehetett próbálni a digitális képregényrajzolást, digitális rajztáblákon. Továbbá az élményfestészet kulisszatitkaiba is betekinthetett a közönség. Természetesen nem maradt el az egész napos képregénybörze sem.

A IV. Vajdasági Képregény-találkozó megnyitóján Patyerek Csaba szervező köszöntötte az egybegyűlteket. Megtudhattuk, hogy az idén három helyszínen folytak az események, volt digitális táblás bemutató, a színház előcsarnokában képregénybörze és a Vajdasági Társasjátékklubban lehetett játszani, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

— Évről évre tudunk a kínálaton javítani, szélesíteni, rajzpályázatot is kiírtunk, melyre rendkívül sok és színvonalas munka érkezett be — hangzott el a köszöntőben.

A szerző felvételei

Ezután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja osztotta meg a gondolatait a jelenlevőkkel.

— Három évvel ezelőtt, amikor Kishegyesen létrehozták a rendezvényt és vele együtt a társaságot, ezzel is gazdagították közösségünket. A magyar nyelvű, magyar állományú könyvtárakban bővült a kínálat a képregényekkel, melyeknek népszerűségét próbálják visszahozni a rendezvény szervezői. A ’70-es évek népszerűsége után manapság is az európai áramlatokba igyekeznek bekapcsolódni a képregények készítői. Ezt a műfajt a kép és a szöveg együtthatása jellemzi, valamint a kreativitás, az elképesztő témagazdagság — a klasszikusoktól a modern témákig. A Vajdasági Magyar Képregénytársaságnak sikeres munkát és izgalmas kihívásokat kívánok!

Az idei találkozó vendég előadói voltak: Mészáros János a Képes Krónikák Kiadótól, Pilcz Roland Szegedről, Pozsgai Gyula Tatabányáról és Kertész Sándor képregénykutató Nyíregyházáról.

Mészáros János a kiadóról szólva elmondta, a Képes Krónikák Kiadó névválasztását annak idején az indokolta, hogy mivel ez az a kódex, amely Magyarország történetét a XIV. századig feldolgozta, az alapítók — szemben az amerikai szuperhősös képregényekkel és a mangával, mely egyre népszerűbb — szerettek volna megmaradni a hagyományos értékeket bemutató képregénynél és a történelmi témáknál. Az volt a cél, hogy megpróbálják a magyar történelmet képregényes formában eljuttatni a fiatalokhoz. Nehéz feladat magyar történelemről szóló könyvet adni ennek a korosztálynak a kezébe, de a képregénnyel mégis sikerült. Felmerült a kérdés, mivel foglalkozzanak első témaként. Szent László király alakjával kezdték, de végül a Hunyadi-téma alakult ki sikeresen, a jelenleg népszerű történelmi filmsorozatot is jóval megelőzve.

Patyerek Csaba a képregény-találkozó ötletéről és a jelenlegi trendekről is mesélt lapunknak. Elmondta, a Vajdasági Képregény-találkozó megszervezéséhez a képregények iránti szeretet adta az ötletet, arra gondoltak, jó lenne idehaza is mozdulni valamerre.

— A képregénybörzék mellett nagy hiánycikk ez a fajta piac, nem is létezik magyar nyelven. Évről évre egyre több kapcsolatra tettünk szert, egyre több embert ismertünk meg, grafikusokat, kiadókat, olyan személyeket, akiknek valamilyen közük van a képregényekhez. Rengeteget beszélgettünk, sok ötletet, segítséget kaptunk, hogy milyen irányba induljunk el. Az első út az volt, hogy mindenképp egy civil szervezetet kell létrehozni, ami egy kicsit komolyabb hangvételt ad az egész kezdeményezésnek. Akkor már érdemes volt a civil szervezet hátteréből kiindulva egy rendezvényt létrehozni, ahol a börze mellett olyan előadások is elhangzanak, amelyek különböző szempontokból mutatják be a képregényt. Tehát hogy ne csak az alkotói folyamat része legyen a nézőközönség elé tárva, hanem azok a kulisszatitkok is, amelyek egyébként például a kiadó esetében felmerülnek, vagy akár egy képregénykutatónak a munkásságát is bemutathatjuk. Nagyon izgalmas dolgok ezek, legalábbis számunkra, akik szeretjük ezt a fajta művészeti ágat. Lényegében én úgy látom, hogy miközben már a negyedik alkalomnál tartunk a szervezésben, még mindig vannak olyan témák, amelyeket még csak nem is érintettünk. Célunk, hogy az elkövetkező néhány évben esetleg ezek is sorra kerüljenek. A legújabb trendekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy szerte a világban manapság a manga hódít. Például Franciaországban az évtizedek óta működő kiadókat is lesöpri a piacról. Persze más irányzatok is meg tudnak élni, de a manga egész egyszerűen mindent ver. Annak ellenére, hogy még csak nem is színes nyomtatásban készül, hanem fekete-fehér és szürke tónusozással „tarkított” munkák ezek, a fiatalok megőrülnek értük. Ízlések és pofonok, van, aki szereti, van, aki viszont nem tudja komolyan vehetőnek tekinteni ezt az irányt. Úgy gondolom, a szuperhősös vonal még mindig tartja magát, habár rengetegszer újragondolták már, és egyre sötétebb hátterű világot próbáltak a hősök köré építeni. De mindig kinőnek közülük egyedi karakterek is, gondolok itt például azokra az alkotói képregényekre, amelyek magyar viszonylatban bontakoztak ki, sokan még csak nem is hallottak róluk, de világszínvonalon mozognak. Érdemes kutatni, mindig lehet újat találni. Én például nemrégiben fedeztem fel olyan képregényeket, amelyek a ’90-es években készültek, és fontos politikai témákat feszegetnek, hol burkoltabban, hol pedig kevésbé. Tehát a képregények világa nem csupán a Superman-szerű hősökből áll, ennél sokkal többről szól — mondta el a találkozó szervezője.