A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 májusában a nettó átlagkereset 118 398 dinár volt. Ez első hallásra biztató összegnek tűnhet, különösen annak fényében, hogy az év első öt hónapjában a bérek nominálisan 11,3, reálértéken pedig 8,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlag azonban ezúttal is csalóka mutató.

Erre a mediánbér világít rá a legjobban. Ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Májusban ez mindössze 93 277 dinár volt, vagyis több mint 25 000 dinárral maradt el az átlagkeresettől. Magyarán: a szerbiai munkavállalók jelentős része még mindig 100 000 dinár alatti fizetésből gazdálkodik, miközben néhány kiemelkedően jól fizetett ágazat jelentősen felfelé húzza az átlagot.

És hogy melyek ezek az ágazatok? Továbbra is az informatika áll az élen. A számítógépes programozók átlagos nettó fizetése májusban 295 418 dinár volt, ami csaknem a háromszorosa az országos átlagnak. Nem véletlen, hogy a szoftverfejlesztők, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek, a kiberbiztonsági mérnökök vagy a DevOps-fejlesztők továbbra is a legjobban fizetett munkavállalók közé tartoznak. A tapasztalt szakemberek esetében nem ritka a 400–500 000 dináros havi kereset sem, egyes álláshirdetésekben pedig már 615 000 dináros fizetés is szerepel.

Érdekes módon azonban a magas fizetés nem mindig jár együtt a legnagyobb kereslettel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint már nem a programozók voltak a legkeresettebb dolgozók. A legtöbb állást ezúttal villamosenergia-ipari operátorok számára hirdették meg, összesen 1300-at. A második helyen a lakatosok végeztek 765 állással, míg a programozók 512 meghirdetett munkahellyel a harmadik helyre szorultak.

Ez jól mutatja, hogy a szerb gazdaságban egyszerre van jelen a digitalizáció és az egyre súlyosbodó szakmunkáshiány. Miközben a technológiai vállalatok magasan képzett informatikusokat keresnek, az iparban és az energetikában egyre nehezebb megfelelő szakembereket találni. A lakatosok, villanyszerelők, hegesztők vagy építőipari szakmunkások iránti kereslet évről évre nő, ami béreik emelkedésében is megmutatkozik.

Területi bontásban sincs meglepetés. A legtöbb álláshely továbbra is Belgrádban és környékén koncentrálódik, ezt követi Šumadija és Nyugat-Szerbia. Vajdaság a harmadik helyen áll: júniusban 2647 új állást hirdettek meg a tartományban. Ez kedvezőbb helyzetet jelez, mint Dél- és Kelet-Szerbiában, de messze elmarad a fővárosi régió munkaerőpiacától.

A munka világának átalakulása a nyugdíjrendszerben is érezteti hatását. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai szerint a szerbiai nők átlagosan 21 évig részesülnek nyugdíjban, míg a férfiak 16 évig. Bár a férfiak valamivel hosszabb szolgálati időt gyűjtenek össze, a nők a hosszabb várható élettartamuk miatt összességében jóval több időt töltenek nyugdíjasként. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a rokkantsági nyugdíjazás leggyakoribb oka továbbra is valamilyen daganat, melyet a szív- és érrendszeri betegségek követnek.

A vajdasági magyarok közül sokan járnak napi szinten Magyarországra dolgozni, mások Nyugat-Európában vállalnak munkát, miközben egyre többen mérlegelik, hogy itthon is találhatnak-e megfelelő megélhetést. A statisztikák azt mutatják, hogy Szerbiában is van lehetőség jól fizető állásokra, de ezek többnyire speciális szaktudást, hosszú évek tapasztalatát vagy hiányszakmában szerzett képesítést igényelnek. A többség szemében pedig továbbra sem a félmilliós fizetés, hanem a stabil, kiszámítható munkahely az igazi érték.