Az időjárás-előrejelzéseket persze böngésztem, tudni kell, vigyek-e ernyőt magammal, mehetek-e kerékpárral, lehet-e kerttakarítást tervezni vagy nem. Szóval tudtam, hogy esni fog. S egy normális helyen itt most arról írnék, hogy milyen szép is a tavaszi zápor, vagy hogy májusi eső aranyat ér. De egy picit más irányt vesz a történet, ahogy én is más irányt kellett hogy vegyek az autómmal.

Ráfordulok a Csantavérről Szabadkára vezető főútra. Esik. Egyelőre semmi veszély, gyanútlanul gurulok a kispözsóval a város felé. Nem lesz itt gond. Az eső esik, ez a dolga, még nem hármas fordulaton töröl az ablaktörlőm, láttam már ennél durvábbat. Előttem az autók egyszer csak lassulni kezdenek. Itt már megmozdul bennem a sanda gyanú, hogy nem fogok én olyan egyszerűen hazaérni. És már megint igazam volt, a kórház előtt ugyanis már balra terelik az autósokat, az aluljáró átjárhatatlan. Jó. Elterelnek, akkor erre biztosan el lehet majd menni. Nem lehet. Egy újabb fél méter mély pocsolya állja utamat. Az előttem lévő óriásautó gond nélkül belehajt, átgázol rajta. Én félreállok, egy kicsit várok, hátha eláll az eső, s gyorsan lefolyik minden víz. Nem áll el, nem folyik le. Megindulok a másik irányba, csak nagyjából tudom, merre lehetek. Úgy tűnik, erre el fogok tudni menni. Korai öröm, újabb víz, ebbe már két autó is beleragadt, nagyjából az én kocsimmal megegyező méretű járgányok, inkább nem hajtok bele. Jobbra víz, balra még nagyobb víz. Szerencsémre sehova nem sietek. Mondhatnám, időm, mint a tenger. Vagy utánam a vízözön. Azaz most éppen mindenhol körülöttem. Megint félreállok, ráérek, rádiót hallgatok. Újvidékit. Vajon ott is esik? Azon gondolkodom, mi lenne, ha egy hétig így esne? Úszna egész Szabadka? Mondjuk, már most is úszik. Annak örülök, hogy a szabadkaiaknak van humorérzékük, röhögnek egy nagyot, esetleg kimennek gumicsónakkal vagy szörfdeszkával az aluljáróba. De arra gondolok, hogy nem szeretnék az illetékesek esetleg megoldani ezt a „helyzetet” valamikor… Mert minden, egy picivel nagyobb esőzés alkalmával Szabadka úszik. Környékünkön, a Prozivka városrészben Noé nyugodtan hajózhatna a bárkájával a néhány éve épített tömbházak között. Szóval mi a gond, gyerekek? Hol a probléma? Manapság nem tudunk építkezni? Nem tudnak tervezni az építészek? Vagy a kivitelezők legyintenek bizonyos dolgokra? Túl van terhelve a csatornahálózat? Miért úszik a város egy kis esőtől? Azért ezen gondolkozzon el minden illetékes. (Tudom, nem fog. Senki. Gondolkodni. Sem.)