* Ha jól tudom, a híres/hírhedt kamjonkai Szemző Gyula életét feldolgozó mű élete első történelmi kalandregénye. Miért fogta meg ez a téma, és mik ennek a műfajnak a sajátosságai?

– Bácskai és torontáli kastélyok, kúriák után kutattam, amikor az egyik felszámolt majorság kapcsán „találtam rá” Gyulára. A regénnyel lassan haladok, mert eddig csak szakcikkeket, tanulmányokat és a tudományos kritériumoknak megfelelő írásokat készítettem. Sosem írtam novellát, esszét. A szépirodalom nekem mindig is „csöpögős” műfaj volt, ám Szemző életét kutatva rájöttem, hogy csak ezzel a módszerrel lehet őt és kortársait a legjobban bemutatni. Most meg kell tanulnom érzelmeket leírni és kifejezni. A nagy vágyam persze egy nagyszabású tévéfilmsorozat lenne a Babylon Berlin stílusában (azaz neo-noir stílusban – a szerző megj.).

Jamrik Levente

* Ha röviden kellene összefoglalnia, mégis ki volt kamjonkai Szemző Gyula?

– A nemesi származású kamjonkai Szemző II. Gyula (1881–1955) Kölpényben született, sokak által kedvelt és rettegett, nemzetközileg üldözött gengszter volt. Kortársai olyan, parlamentáris úton megválasztott délvidéki politikusként tartották számon, aki bár csak négy elemit végzett, ám családi kapcsolatainak és fifikás gondolkodásának köszönhetően bármit bármikor bármennyiért megkaphatott, illetve bárkit bárhová eltüntethetett. Politikusként, országgyűlési képviselőként aktív rokonainak köszönhetően 1910-ben lett Baja főispánja, de tisztségét sokasodó botrányai miatt csak két évig töltötte be. A Nemzeti Munkapárt helyi vezetőjeként híres volt könnyű megvesztegethetőségéről is. Kormányzási módszere, mondhatni, tiszta feudális terror volt. Az ellenzék vezetőjét véresre verette, a módszereit kritizáló újságírókat, a jogkövető vámtiszteket, a kártyaadósait napokig kínoztatta tucatnyi kúriája valamelyikében, ahol szenvedéseik közben hangosan olvasott fel nekik a Bibliából példabeszédeket – meglehetősen groteszk. A hatalom nála nem a jog, hanem a korlátlan szadizmus eszköze volt. Személyében ő az első magyar grand seigneur, divatosabb kifejezéssel élve: maffiavezér.

A regény borítóterve (fotók forrása: az alany archívuma)

* Pontosan milyen ügyekre terjedt ki az ő tevékenysége?

– Szemző nemcsak a berlini és a párizsi alvilágnak volt inkognitóban az egyik vezetője, hanem elévülhetetlen szerepet töltött be az ezekben az országokban félig-meddig megtűrt pártok félkatonai egységeinek felfegyverzésében is. A kor lehetőségei mentén Szemző valóban nagyban utazott. Leleményes trükkök és bandája bevonásával csempészte nyugatra a bácskai vadhúst, a gyémántokat, a gyöngyöket, az aranyat, a morfiumot, szülőföldjére pedig vissza a selyemárut, a bundákat, a kozmetikumokat, a francia gyógyszereket, a valutát, a kokaint és a minőségi egyiptomi cigarettákat. Megrögzött szerencsejátékos volt. Mivel hatalmas vagyonokat nyert és veszített el egy éjszaka alatt, így nem meglepő, hogy számtalan illegális kártyabarlangot üzemeltetett. Eddigi tudásunk szerint ilyen törvényen kívüli klubja üzemelt Párizsban, Monte-Carlóban, Oostendében, Antwerpenben, Berlinben, Bázelben, Bécsben és Sopotban. Ezek után nem meglepő, hogy nem kívánt személy lett Európában. Annyira szerette az ördög bibliáját és a pénzt, hogy ha vagyonosabb adósa éppen nem tudott fizetni, akkor azt nem elraboltatta és megkínozta, hanem felrobbantotta az ingatlanjait. Ilyen volt például a dúsgazdag Lederer August iparmágnás fiainak többmilliós tartozása miatt 1922-ben csőbombával felrobbantott bécsi palota esete. Néhány nappal később Szemző bandája ismét lecsapott. Ekkor Josef Glaser háza repült a levegőbe. Mindennek oka, hogy a lókereskedő elfelejtette megemlíteni az adásvételkor, hogy tulajdona széljegyekkel terhelt. Ekkor tiltották ki Ausztriából.

Kamjonkai Szemző Gyula, a hírhedt bácskai nábob

* Milyen forrásokat használ az írás során?

– Első körben átrágtam az összes korabeli, magyar, osztrák és német sajtóterméket. Ezután következtek a levéltárak, a bűnügyi nyilvántartások, a korabeli közjegyzői okiratok, a határon túli dokumentumok, valamint Kellér Andor dokumentumkönyve.

* A mai Vajdaságban található helyszínek, például Zombor, miként jelennek meg a műben? Melyek lehetnek ismerősek ma is az olvasók számára?

– Ami eddig bizonyos, hogy a regényben benne lesz a kölpényi kastély, Zomborból a Kossuth Lajos utcai ház, a városháza, a vármegyeháza, a volt Vadászkürt szálló (ma Hotel Sloboda – a szerző megj.), a monostorszegi országút mentén álló Kruspér-nyaraló, a kölpényi kúria, az újvidéki Erzsébet szálloda (ma Hotel Vojvodina), a Ferenc-csatorna és a lápvidék, Vajszka és Telecska vidéke, a gombosi vasúti híd – sőt még Szabács 1914-beli, véres ostroma is.

* Több helyen is említik, hogy Mikszáth Noszty fiúját Szemző Gyula ihlette. Erről mit tudna mondani?

– Szemző Gyula volt bajai főispán, bíró, akinek salzburgi ősei voltak, az anyagi nehézségei miatt szöktette meg Bácskossuthfalváról a szefárd zsidó családból származó Ungár Piroskát, és vette el titokban Bécsben. Az öreg Ungár Lajos persze tudta, hogy a nábobnak csak a pénzre fáj a foga, de a lánya fülig szerelmes volt a kisportolt férfiba. Az 1901-ben történt eset országos hír volt. Ady Endre is megörökítette a Nagyváradi Naplóban. Azt, hogy Mikszáth róla mintázta regényét, Penovátz Antal nyelvész-néprajzkutató derítette ki 1961-ben, amikor Moravicán még tudott beszélni a család élő tagjaival és más adatközlőkkel. A borozgatások közbeni beszámolókban persze Gyuszi alakja annyira színessé vált, hogy A vörös postakocsi hőse nyugodtan felvehette volna maga mellé a kisülésre. Egyébként Krúdy is ismerte Bácska romantikus rablólovagját, aki a Nemzeti Kaszinóban, a bécsi Sacher különtermeiben vagy a francia Riviérán éppoly otthonosan mozgott, mint a Telecska vidékén.

A zombori Szemző-ház, ma sportruházatüzlet működik benne

* Dióhéjban mi volt az a bizonyos Sokol-ügy, amelyben Szemző is érintett volt?

– A Sokol-ügyként elhíresült hamisítás azon az egyszerű trükkön alapult, hogy a Monarchia szétesésével az utódállamok több évig kénytelenek voltak az osztrák–magyar koronát használni fizetőeszközként, melyet vagy lepecsételtek, vagy felülbélyegeztek. Néhány év alatt óriási árfolyamkülönbség alakult ki a cseh, az osztrák és a magyar korona között az amerikai dollárhoz viszonyítva. Mivel a bankjegyek ugyanazok voltak, így nem a teljes pénzt, hanem vagy csak a cseh oroszlánt ábrázoló bélyeget, vagy az osztrák sasos pecsétet kellett meghamisítani, majd ráragasztani a magyar koronákra, így a magyar korona értéke megháromszorozódott. Nem meglepő, hogy Szemző is részese volt a gróf Teleki Pál miniszterelnök tudtával megvalósult franciafrank-hamisítási botránynak, mely az 1925-beli kiderülése után majdnem a csonka Magyarország teljes nemzetközi elszigetelődését vonta maga után.

* Gyuszi szerelmi kalandjairól, botrányos nőügyeiről is sokat szólnak. Ennek mi a valóságalapja?

– Az Ungár Piroskával 1902-ben megköttetett házasságának 1915-ben lett vége. Második feleségét szintén megszöktette. Bajsai Vojnits Ilona csak egy évig bírta ki mellette. Gyuszinak majdnem minden településen volt szeretője, parasztlányokból verbuvált „háreme”. Legendás kalandjait 1937-ben egy erotikus regényben is megíratta Nádas Sándor újságíróval Négyezer nője volt! címmel. Híres liaisonja (szerelmi viszony – a szerző megj.) volt a világhírű, amerikai–brit állampolgárságú Alfred Piccaver tenorénekes feleségével, Erich Marietta osztrák némafilmsztárral fenntartott kapcsolata. A másik izgalmas hódítása Lábass Juci színésznő volt, akivel 1921-ben kötött vagyonszerződést, de házasság nem lett a kapcsolatból. Országos hír volt, amikor Szemző a szakítás után visszakérte az ajándékait.

* Mikor vehetjük kezünkbe a regényt, és tervezi-e Vajdaságban is népszerűsíteni a kötetet?

– Ha minden jól alakul, és a kiadónak is tetszik, illetve ha a szerkesztők nem húzzák meg annyira, akkor két-három év múlva már a boltokban lehet a könyv. Délvidéken mindenképp szeretném bemutatni, hiszen apai felmenőim is bácskaiak.