A legújabb bejelentés szerint a szerbiai nyugdíjasok szeptemberben 26 és 41 000 dinár közötti egyszeri állami támogatást kapnak. A legalacsonyabb nyugdíjból élők 35 000 dinárt, a 31 092 és 56 848 dinár közötti ellátásban részesülők 27 500-at, az ennél magasabb nyugdíjat kapók pedig 20 000-et. Ehhez jön még az a 6000 dinár, amely a részvényalapból minden felnőtt szerbiai állampolgárnak jár.

A pénzosztás időzítése azonban magánál a hírnél is figyelemre méltóbb. A nyugdíjasoknak szánt összegek folyósítása szeptember 14-én kezdődik, miközben Aleksandar Vučić nemrég arról beszélt, hogy hamarosan kiírhatják a választást. Az Istinomer számításai szerint az új egyszeri támogatások összértéke megközelítheti az 1 milliárd eurót, és jóval meghaladja a 2022-beli, illetve a 2023-beli választási ciklus előtt kiosztott támogatásokat.

Mindez természetesen lehet véletlen is. Ahogyan az is, hogy a nyugdíjasok a szerbiai választások egyik legfontosabb társadalmi csoportját alkotják. Zoran Stojiljković politológus szerint a nyugdíjasok és a jövedelem nélkül élő 65 év felettiek együtt a választópolgárok mintegy harmadát teszik ki. Magyarán: aki őket elveszíti, annak meglehetősen nehéz választást nyernie. A Vreme című hetilap pedig a közelmúltban olyan felméréseket idézett, amelyek szerint a hetven év felettiek körében kétharmados a jelenlegi hatalom támogatottsága, a hatvan év felettiek között pedig szintén többségben vannak a kormánypártiak.

Csakhogy miközben a politika időről időre ajándékokkal halmozza el a legidősebbeket, a számok kevésbé ünnepiek. Az átlagnyugdíj mintegy 57 000 dinár, vagyis az átlagfizetésnek mindössze 46 százaléka. A nyugdíjasok csaknem 60 százaléka még az átlagnyugdíjat sem kapja meg, minden negyedik idős ember pedig szegénységi kockázatnak van kitéve. Mintegy 450 000-en még a 31 092 dináros legalacsonyabb nyugdíjnál is kevesebbet kapnak.

Vagyis különös rendszer alakult ki: minél több ajándékot kapnak a nyugdíjasok, annál kevésbé tűnnek gazdagnak.

Pedig a történetnek van egy érdekes előzménye is. Aleksandar Vučić 2014 márciusában, a választási kampányban még azt ígérte: nem engedi, hogy bárki hozzányúljon a nyugdíjakhoz. Néhány hónappal később a fiskális konszolidáció részeként mégis csökkentették a magasabb nyugdíjakat. Az intézkedést 2018 végén szüntették meg, az elnök pedig akkor már a nyugdíjasok türelmét és áldozatvállalását méltatta.

A politika memóriája rugalmas műfaj. A választóé pedig néha még rugalmasabb.

Természetesen nem Szerbia találta fel a nyugdíjasok választások előtti „noszogatását”. Magyarországon a 2022-beli parlamenti választás előtt teljes összegben visszaállították a 13. havi nyugdíjat. A mintegy 2,5 millió nyugdíjas akkor a választókorú népesség körülbelül harmadát tette ki. Az idősebb korosztály azóta is a Fidesz egyik fontos választói bázisa, a nyugdíjprémiumok és az egyéb juttatások pedig a magyar politikai eszköztár állandó részei lettek.

Nem különösebben bonyolult politikai matematika ez. A fiatal választó bizonytalan: elköltözik, tüntet, meggondolja magát, esetleg a választás napján nincs kedve elmenni a szavazófülkéig. A nyugdíjas fegyelmezettebb. Tudja, hol van a szavazóhelyisége, és azt is pontosan tudja, melyik napon érkezett meg a pénz a számlájára.

Az egyszeri támogatással önmagában természetesen nincs baj. Annak, aki havi 30 000 dinárból próbál élelmiszert, gyógyszert, villanyt és fűtést fizetni, 35 000 dinár nagyon is valódi segítség. Éppen ezért nehéz elvárni tőle, hogy gazdaságpolitikai értekezést írjon arról, vajon strukturális reform vagy választási ösztönző került-e a bankszámlájára. A gond inkább az, hogy az egyszeri pénz elfogy. A kenyér viszont másnap is kell. Egyszeri juttatásokból pedig nem lehet megélni.

Tartós megoldásra lenne szükség, meg kellene emelni a minimálnyugdíjat, vagy valójában az összes nyugdíjat, ez azonban politikailag kevésbé látványos. A tisztességes, kiszámítható nyugdíjrendszerről nehéz sajtótájékoztatót tartani minden szeptemberben.

Az ajándék viszont ajándék. És ha történetesen a választás előtt érkezik, hát annál könnyebb emlékezni rá, amikor be kell karikázni valamit.