Tíz orosz diplomatát utasít ki Magyarországról a magyar kormány – jelentette be kedden Orbán Anita külügyminiszter. Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése alapján az orosz képviselet tíz munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható.

A magyar fél ezért felszólította az érintetteket, hogy hagyják el az országot. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a döntés Magyarország biztonságát és szuverenitását védi, ugyanakkor nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását.

Mint fogalmazott, Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet, a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.

Nem tűrjük, hogy bárki veszélyeztesse Magyarország szuverenitását - jelentette ki Magyar Péter kedden az Országgyűlés ülésén, azzal kapcsolatban, hogy a kormány kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról.

A magyar miniszterelnök egy fideszes napirend előtti felszólalásra reagálva felolvasta a külügyminiszter kedden a Facebookon közzétett bejegyzését, amelyben Orbán Anita bejelentette, hogy a kormány kiutasított tíz orosz diplomatát.

Magyar Péter az mondta: ellentétben az előző kormányzattal, a Tisza-kormány nem tűri, hogy bárki is veszélyeztesse Magyarország szuverenitását, szabadságát és függetlenségét, és ha kell diplomáciai eszközökkel meg is védik az ország függetlenségét és szuverenitását.

Moszkva rövid időn belül reagált a döntésre. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Oroszország „kemény és a budapesti ruszofób lobbi számára fájdalmas” választ fog adni. Arra a kérdésre, hogy az ellenlépés mikorra várható, mindössze annyit mondott: „ezt meg fogják tudni”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke szintén élesen bírálta Budapest döntését. A tíz diplomata egyidejű kiutasítását többszörösen barátságtalan, konfrontatív lépésnek és Oroszországgal szembeni nyílt kihívásnak nevezte. Véleménye szerint a döntés mögött az Európai Unió és a NATO áll. Szerinte minden jel arra utal, hogy a „posztorbáni” Magyarországtól „megkövetelték, hogy bizonyítsa lojalitását e két blokk oroszellenes irányvonalához, és Magyarország nem állt ellen”.

A magyar–orosz kapcsolatokban már augusztus végén megjelentek az első éles orosz politikusi reakciók. A magyar kormány ugyanis új irányelveket fogadott el az ENSZ Közgyűlésének szeptember 8-án kezdődő 81. ülésszakán részt vevő magyar delegáció számára.

A Magyar Péter miniszterelnök által aláírt, augusztus 25-én közzétett kormányhatározat szerint Magyarország elítéli az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, valamint elismeri az ország önvédelemhez való jogát.

A dokumentum Oroszország magatartását Magyarországra, Európára és a globális rendre nézve is fenyegetésnek nevezi. A kormány ugyanakkor azt is rögzítette, hogy támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely elősegítheti a fenntartható békéről és a hosszú távú biztonsági garanciákról szóló tárgyalások megkezdését.

Az új magyar álláspont már akkor éles reakciót váltott ki Oroszországban. Andrej Kolesznyik, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának tagja azt mondta, hogy a történtek után kérdésessé válhatnak az Oroszországból Magyarországra irányuló energiaszállítások, beleértve az olajat és a földgázt is.

Kolesznyik kijelentése ugyanakkor nem jelentett hivatalos orosz kormányzati döntést az energiaszállítások korlátozásáról vagy leállításáról. Az orosz parlamenti képviselő politikai lehetőségként vetette fel ezt, Moszkva akkor nem jelentett be ilyen intézkedést.

Az energiaszállítások esetleges korlátozása Magyarország számára különösen érzékeny kérdés lenne, mivel az ország energiaellátásában továbbra is jelentős szerepet töltenek be az Oroszországból érkező energiahordozók. Egy ilyen intézkedés ezért nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és energiabiztonsági következményekkel is járhatna.

Egyelőre azonban nincs arra utaló hivatalos bejelentés, hogy Oroszország a keddi diplomata-kiutasításra az olaj- vagy gázszállítások korlátozásával válaszolna. Moszkva eddig csak kemény válaszlépést helyezett kilátásba, annak pontos formáját nem közölte.

Források: MTI, Euronews, Gazeta.ru, Világgazdaság