home 2026. november 13., Jónás napja
Online előfizetés
A Járáspuszta krónikásáé a Herceg János-díj
Kalinka Tamás
2026.11.04.
LXXXI. évf. 44. szám
A Járáspuszta krónikásáé a Herceg János-díj

Október 29-én a Dunatáji Herceg János Nap keretében átadták a néhai, nagy, nyugat-bácskai író nevével fémjelzett díjat. Az elismerést az idén az igen gazdag életművel büszkélkedő Bicskei Zoltán filmrendező, grafikus vehette át.

Csütörtök este a nyugat-bácskai és a vajdasági magyar kulturális élet egyik kiemelkedő eseményére gyűlt össze a közönség Zomborban, a Bielitzky Károly Városi Könyvtárban. A Dunatáji Herceg János Nap keretében megtartott ünnepségen adták át a rangos Herceg János Irodalmi Díjat, melyet 2026-ban a Magyarkanizsán élő Bicskei Zoltán grafikusművész, rendező érdemelt ki.  

A díjról döntő szakmai zsűri – melynek tagjai Móger Tímea költő, újságíró, dr. Silling István néprajzkutató, nyelvész, valamint az elismerést tavaly elnyerő dr. Mák Ferenc művelődéstörténész voltak – egyhangúlag ítélte a rangos elismerést Bicskei Zoltánnak, méltatva a több évtizedes elkötelezett alkotói munkáját. „Nem kimondottan irodalmár, és mégis az – mert filmjei valójában képírások” – állt a laudációban.


A Herceg János-díj

A díjat – mely Mrákovics Péter szobrászművész egyedi alkotása – a hagyományokhoz híven a könyvtár igazgatója, Nataša Turkić adta át az egybegyűlt közönség és a sajtó képviselői jelenlétében.

A zombori Herceg János a XX. századi délvidéki magyar irodalom és kultúra egyik legnagyobb hatású, megkerülhetetlen alakja volt. Gyakran fogalmaznak úgy ismerői és követői, hogy az ő munkássága nem csupán szépírói teljesítmény: a szülőföld, a nyugat-bácskai táj és az itt élő emberi közösségek iránti mély elkötelezettség, egyfajta életfilozófia is. A róla elnevezett díj éppen ezt a szellemiséget hivatott éltetni és továbbörökíteni az 1998-beli megalapítása óta.


A könyvtár igazgatója átadja a díjat

Móger Tímea, a bírálóbizottság tagja rámutatott arra, hogy az idei díjazott munkássága miként kapcsolódik ehhez az örökséghez, szellemiséghez:

– Úgy vélem, a bizottság a hercegi hagyaték egyik legjelentősebb és leghitelesebb továbbvivőjének ítélte a díjat Bicskei Zoltán személyében. Ő egy rendkívül sokoldalú, mélyen gondolkodó alkotóegyéniség: dokumentumfilmesként, grafikusművészként és esszéíróként egyaránt maradandót hozott létre. Munkásságát vizsgálva egyértelműen úgy éreztük, hogy az ő sokrétű, műfaji határokat átlépő alkotásaiban tisztán jelenik meg az a hercegi gondolat, amely a szülőhaza, a táj és a helyi közösség iránti megingathatatlan felelősségvállalást jelenti. Bicskei Zoltán minden egyes tusrajza, filmkockája és leírt mondata erről a mélyről fakadó hűségről tanúskodik. Képi gondolkodása, a táj megjelenítése a munkáiban rokonságot mutat olyan nagy filmművészekkel is, mint Jancsó Miklós vagy Tarr Béla, ám az ő gyökerei mindvégig a délvidéki földbe kapaszkodnak.


Móger Tímea

Bicskei Zoltán örömmel idézte fel a Herceg János életművével való találkozását és a Zomborhoz fűződő emlékeit:

– Őszintén szólva, korábban nem ismertem mélyrehatóan Herceg János életművét. Amikor tavasszal értesültem róla, hogy én vagyok az idei díjazott, tudatosan kezdtem ismerkedni az életével, a műveivel, és rendkívül megtetszett benne az a sokszínűség, ahogyan a világot szemlélte. Ez a fajta sokrétűség szerintem egyébként is sajátja a délvidéki magyar embernek: sokféle művészeti nyelven akarja lefesteni, megragadni ezt a hatalmas síkságot, ezt a végtelen égboltot. Herceg stilárisan is sokfelé nyújtózkodott, és sajnos azt tapasztalom, hogy méltatlanul kevés szó esik róla manapság. Nem igazán értékeljük kellőképpen azt az érzékenységet, amit ránk hagyott. Lenne mit pótolnunk az ő újraolvasásával és megismertetésével kapcsolatban.


Visinka Jenő festménye Herceg Jánosról

Bicskei azt is felidézte, hogy noha személyesen csupán néhány alkalommal járt Zomborban, a város mégis mindig kiemelt helyet foglalt el a szellemi térképén:

– Két nagyon kedves, zombori barátom volt, akik ma már sajnos nincsenek köztünk. Az egyik Milan Obrenov filmrendező, vágó és író volt. Azt hiszem, nagyon kevesen tudtak olyan lenyűgözően és szépen ószláv nyelven írni, mint ő: modern elbeszéléseket alkotott ezen a különös, régi nyelven. A másik itteni barátom Hoffman Artúr volt, aki rendezőként gyönyörű, költői filmes etűdöket készített Zomborról az 1970-es években. Kedvenc témája a város építészeti szépsége, a patinás kapualjak és az ódon díszítések világa volt. De rajtuk kívül még számos olyan zombori egyéniséget tudnék említeni, akik hatottak rám. Milan Konjović is mindig példakép volt számomra, ám van még egy kulcsfigurája a filmtörténetnek, aki zombori származású volt, mégis kevesen ismerik a nevét: Morell Mihály. Ő százegy évesen hunyt el 2013-ban, és amellett, hogy festőként és szobrászként is alkotott, a legjelentősebb magyar játékfilmek – mint a Szindbád vagy A tizedes meg a többiek – legendás vágója volt. Ebben a zombori művészben is megvolt az a költői látásmód, amely nélkül nem születhet igazi filmalkotás.


Bicskei Zoltán

Bicskei Zoltán 1958-ban született, középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, ám mint mondja, a fővárosi évek alatt is mindvégig hazavágyott a szülőföldjére. Figyelme korán a képzőművészet, a filmművészet és a kultúraszervezés felé fordult. Életútjának legfontosabb állomásai Magyarkanizsához kötődnek: hosszú évtizedeken át volt a város kultúréletének meghatározó személyisége. Ő volt a nemzetközi hírű Magyarkanizsai Jazzfesztivál egyik fő szervezője és szellemi motorja. Munkásságát az évtizedek során számos díjjal elismerték. Egyedi grafikai világát ritkán tárja a nyilvánosság elé: mint mesélte, mindössze egyetlen önálló kiállítása volt, még 1980-ban Újvidéken.

Filmművészeti életművéből kiemelkedik a több mint tíz éven át forgatott, 2017-ben bemutatott Álom hava című játékfilmje, de számos dokumentumfilmet, esszét és könyvet is jegyez. Szintén ismert alkotása a Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele, mely a tragikus sorsú naiv festőművész, Nagyapáti Kukac Péter (1908–1944) élettörténetén alapul.


Pódiumbeszélgetés

Alkotói univerzumának legfontosabb origója a Magyarkanizsa mellett elterülő Járáspuszta, ahonnan művészeti látásmódja építkezik.

A díjátadó után az este egy közvetlen hangulatú pódiumbeszélgetéssel folytatódott, mely során Bicskei Zoltán közelebb hozta a közönséghez személyes és művészi útját. A díjazott felidézte fiatalkorát, felelevenítette gazdag életművének legfontosabb állomásait, és betekintést engedett egyedi alkotói világának kulisszatitkaiba is.

A beszélgetés során dr. Silling István érdekes párhuzamot vont Bicskei Járáspusztája és a Duna mentén élő, alkotó szerzők tájszemlélete között. Rámutatott, hogy ahogy a nyugat-bácskai írók számára a Duna menti természeti világ, az itteni kisközösségek számítanak szellemi igazodási pontnak, úgy Bicskei számára a Magyarkanizsa melletti Járás az a hely, amely az alkotások mozgatórugója, központi motívuma.

Gondolatébresztő pillanata volt a beszélgetésnek az is, amikor dr. Silling István arról kérdezte a díjazottat, hogy Ady Endréhez hasonlóan benne is megvolt-e valaha az elvágyódás a pusztáról a nagyvilág, a nagyváros felé. Bicskei Zoltán válaszában rámutatott: az ember azért utazik, hogy távolabbról jobban rálásson a saját hazájára, és így jobban tudja értékelni. Elmesélte, hogy Budapestre és Párizsra is így tekint vissza. Ahogy fogalmazott, a magyar fővárosból is sok szellemi „csírát” hozott haza, melyek aztán otthon, a szülőföldjén bontakoztak ki – hiszen a film és a művészetek világával is a budapesti évek alatt ismerkedett meg. Bár mindkét világvárosból meghatározó útravalót kapott, mindig is pontosan tudta, hogy az ő élete és alkotói hivatása Magyarkanizsán fog igazán révbe érni.

Fényképezte: Kalinka Tamás

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..